A számláról általában

számlaMielőtt számlázni kezdenénk, érdemes tisztába kerülnünk néhány fogalommal. Például mikor beszélünk bizonylatról, nyugtáról vagy számláról? Mikor melyiket használjuk, mitől számla a számla? …És minden más, amit jó tudni a számláról.

 

Bizonyos gazdasági eseményeket: bevételek, kiadások, előlegfizetés, stb. számviteli bizonylatokkal kell alátámasztani. A bizonylatban szereplő adatoknak mind alakilag, mind tartalmilag hitelesnek és megbízhatónak kell lenniük.

1. BIZONYLAT, SZÁMLA ÉS NYUGTA FOGALMA

A. Bizonylat

A Számviteli törvény (2000. évi C. tv) 166. §-a alapján bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített okmány, amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartására készítettek és annak meglétét hitelt érdemlően bizonyították.

Bizonylat például: pénztárbizonylat; átutalási megbízás; leltárösszesítő; időszaki pénztárjelentés; értékpapír; üzembehelyezési okmány; furvarlevél; megrendelés; visszaigazolás; bérszámolás és adóelszámolás bizonylatai; beszedési megbízás; csekk, számla, nyugta.

B. Számla

A számla olyan papíralapú vagy elektronikus úton kibocsátott bizonylat, amelyet termék értékesítésekor vagy szolgáltatás teljesítésekor állítanak ki. Számla továbbá minden olyan okirat, amely megfelel az Áfa törvény X. fejezetében meghatározott feltételeknek.

C. Nyugta

A mindennapi szóhasználatban gyakran keveredik a számla és a nyugta fogalma. Míg a számla az ügylet teljesítésére vonatkozik, addig a nyugta az ellenérték átvételét igazolja. Abban az esetben, ha az adóalany az Áfa törvény 165. § (1) bekezdésének b) pontja szerint mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, akkor köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére nyugta kibocsátásáról gondoskodni.

2. MIKOR KELL SZÁMLÁT KIÁLLÍTANI?

Számlát abban az esetben kell kiállítani, amikor az adóalany adóköteles tevékenységet folytat és a gazdasági esemény számlakibocsátási kötelezettség alá tartozik. A számlakibocsátási kötelezettségről az Áfa törvény 159. §. rendelkezik, amely alapján kivonatolva a következőkről kell számlát kiállítani:

a) ellenérték fejében történő termékértékesítés / szolgáltatásnyújtás esetében,

b) másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy előleg fizetése esetén,

c) az előző ponttól eltérő személy vagy szervezet előleg fizetése esetén ÉS a befogadó számlát kér

d) ha az adóalany belföldön kívül: Közösség területén vagy harmadik államban teljesít termékértékesítést / szolgáltatásnyújtást, DE csak belföldön rendelkezik székhellyel vagy állandó telephellyel.

Az áfa törvény 165.§-a rendelkezik a számlakiállítási kötelezettség mentesülése alól:

a) ha a termékértékesítése / szolgáltatásnyújtása az áfa törvény 85. § (1) és 86. § (1) bekezdése szerint mentes az adó alól, DE gondoskodni kell az ügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról (amely a Számviteli törvény szerint számviteli bizonylatnak minősül)

b) nem adóalany és nem jogi személy a teljesítéssel egyidejűleg az ellenérték adót is tartalmazó összegét készpénzzel vagy készpénzt helyettesítő eszközzel megtéríti, ÉS számlát nem kér. A nyugtakibocsátás kötelező.

Jó tudni: A számla kibocsátási kötelezettség független az áfa alanyiságtól, tehát aki alanyi mentességet választ (azaz éves áfa bevétele nem haladja meg az 5 millió forintot) és valamilyen szolgáltatást nyújt vagy terméket értékesít, az is köteles számlát készíteni.

Jó tudni: 2011-ben változott a magánszemély ingatlan bérbeadására vonatkozó szabályozás, amelyről részletesen a NAV vonatkozó Információs füzetében lehet olvasni.

3. MEDDIG KELL SZÁMLÁT KIÁLLÍTANI?

A számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve végrehajtásának időpontjában, időszakában kell kiállítani. Az  ÁFA törvény 163. §. alapján az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb a teljesítésig köteles gondoskodni, de legfeljebb az attól számított ésszerű határidőn belül.

“163. § (1) Az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb
a) a teljesítésig,
b) előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításáig,
de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül köteles gondoskodni.
(2) Az (1) bekezdésben említett ésszerű idő
a) az ellenértéknek – ideértve az előleget is – készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő megtérítése esetében haladéktalan,
b) egyéb, az a) pont alá nem tartozó olyan esetben, amelyben a számla áthárított adót tartalmaz, vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia, 15 napon belüli számlakibocsátási kötelezettséget jelent.” (ÁFA törvény 163. §.)
 

Jó tudni: Ha az adóalany a teljesítés napján egyidejűleg vagy a rá vonatkozó adómegállapítási időszakban ugyanannak a szervezetnek több ügyletet teljesít, amelyet számlázni kíván a részére, akkor azokról gyűjtőszámlát bocsáthat ki az áfa törvény 164.§-ban meghatározott feltételek szerint.

4. MILYEN NYELVEN LEHET SZÁMLÁT KIÁLLÍTANI?

A bizonylatot magyar nyelven kell kiállítani, de az adatok más nyelven is feltüntethetőek. Idegen nyelven kiállított illetve befogadott bizonylatokon az adatokat, megjelöléseket magyarul is fel kell tüntetni, ugyanis számla esetében az adóigazgatási eljárás keretében lefolytatott ellenőrzés során a számla kibocsátójától megkövetelhető, hogy saját költségére gondoskodjon a hiteles magyar nyelvű fordításról feltéve, hogy az ellenőrzéshez szükséges tényállás tisztázása másként nem lehetséges.

Kétnyelvű deviza számlák kiállításáról bővebben a „Hogyan állítsunk ki export deviza számlát?” cikkünkben lehet olvasni.

 5. MILYEN KÖTELEZŐ ADATTARTALOMMAL KELL A SZÁMLÁT KIÁLLÍTANI?

A számla, egyszerűsített számla és elektronikus számla kötelező tartalmi elemeiről az Áfa törvény 169.§-a rendelkezik. A rendelet tételesen felsorolja, melyek azok az adatok, amelyeknek szerepelniük kell a számlán:

  • számlára vonatkozóan: kibocsátásának kelte, sorszáma;
  • eladóra és vevőre vonatkozóan: neve, címe, adószáma;
  • termék: megnevezése, mennyisége;
  • teljesítés: időpontja;
  • adóra vonatkozóan: adó alapja, mértéke (áfa kulcs), áthárított adó (áfa) összege;
  • árengedmény (ha van és azt az egységár nem tartalmazza);
  • adómentesség feltüntetése;
  • a törvényben meghatározott termék értékesítése / szolgáltatás nyújtása esetében a számlán egyértelmű utalás, hogy a vonatkozó különös szabályokat alkalmazták;
  • pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő neve, címe, adószáma.

 Jó tudni: A bizonylat szerkesztésekor minden esetben a világosság elvét kell szem előtt tartani.

6. KI ÁLLÍTHAT KI SZÁMLÁT?

Az általános szabály az, hogy számlát az köteles kiállítani, aki az általános forgalmi adónak alanya, azaz a termék értékesítője vagy szolgáltatás nyújtója. Az Áfa törvény 160-162.§-a alapján számlát kiállíthat a kötelezett saját maga és a kötelezett megbízása alapján és képviseletében az általa választott meghatalmazott.

Hivatkozás:

Kép: Salvatore Vuono / FreeDigitalPhotos.net
Számviteli törvény (2000. évi C. tv) 166.
Áfa törvény 159. §
Áfa törvény 160-162.§
Áfa törvény 163-165.§
NAV vonatkozó Információs füzetében
Wikipédia: Számla (bizonylat)
This entry was posted in 5. Számlázás, GYIK, Magyar and tagged , , , , , , , , . Bookmark the permalink.