Törvényváltozások a számlázás tükrében – 2011

Ismét év eleje, ismét változnak a törvények. Ilyenkor számlázás előtt érdemes utána járni, utána olvasni, hogy milyen változtatásokat vezettek be idén az áfa-törvényben, amely esetleg cégünk számlázásait is érintheti.
A könnyebb kiigazodás érdekében összegyűjtöttük egy csokorba a lényeges módosításokat:

Kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatások teljesítési helyére vonatkozó szabályok

Adóalany részére nyújtott kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatáscsoportnak a teljesítési helye 2011-től a megrendelő (szolgáltatást igénybevevő) adóalany gazdasági célú letelepedésének helye.

A gyakorlatban tehát ha egy magyar adóalany külföldön vagy belföldön például sporteseményt rendez a külföldi megrendelőjének, akkor a számláján nem számíthat fel ÁFA-t. Amennyiben a megrendelő belföldi adóalany, akkor a sportrendezvény akár belföldön, akár külföldön kerül megrendezésre, a számlában 25%-os általános forgalmi adót kell felszámítani.

Ezzel a fent meghatározott szolgáltatások visszakerültek a főszabály hatálya alá, egyetlen kivétellel: a 42.§-ban került megfogalmazásra az a különös szabály, amely lényegét tekintve adóalanyok közötti ügyletként belépőjegyek árusítására vonatkozik. Ennek értelmében a nevezett eseményekre, rendezvényekre való belépést biztosító szolgáltatások teljesítési helye az a hely, ahol az eseményt, rendezvényt ténylegesen megrendezik.
A gyakorlatban, ha egy külföldi adóalany egy magyar rendezvényre jegyet vásárol, akkor a belföldi ÁFA-t kell részére felszámítani a belépőjegy árában.

A nem adóalany részére nyújtott kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatások – így különösen: kiállítások, vásárok és bemutatók rendezése, ideértve ezek szervezését is, valamint az előbbiekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokat is, – esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik. Ez is egy különös, vagyis az általánostól eltérő szabály, hiszen a nem adóalanyok részére nyújtott szolgáltatások teljesítési helyének általános szabálya az általános forgalmi adóról szóló törvény 37.§-ának (2) bekezdésében található.

Ingyenes átadások áfa-alapja

Az áfa-törvény 11. és 12.§-a felsorol olyan gazdasági eseményeket, amelyek annak ellenére is értékesítésnek minősülnek (és általános forgalmi adót kell rájuk felszámítani), hogy valójában nem tényleges értékesítésről van szó. Erre példa, ha az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.

Tekintettel arra, hogy áfát kell felszámítani, az adóalapot is meg kell határozni. Az áfa-törvény 68.§-a 2011-től úgy rendelkezik, hogy a 11. és 12. §-ban említett esetekben az adó alapja a termék vagy az ahhoz hasonló termék teljesítéskor megállapított beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig a teljesítéskor megállapított előállítási értéke.

Egyszerűsített számla adattartalmának bővülése

Az áfa-törvény 169.§-a sorolja fel az általánosan alkalmazott számla kötelező adattartalmát. Erre a felsorolásra hivatkozva írja elő a törvény, hogy az egyszerűsített számlában ezentúl az “a”-tól “f” pontokban (a, b, c, d, e, f,) megjelöltek kitöltése kötelező. A 169.§ “d” pontja szerint 2011-től az egyszerűsített számla kibocsátójának fel kell tüntetnie a vevő adószámát is a számlán, ha a vevője az adófizetésre kötelezett (fordított adózás belföldön vagy külföldön).

Adómentes termékimport feltételeinek kiegészítése

Az általános forgalmi adóról szóló törvény 93-94.§-a sorolja fel az adómentes termékimport eseteit. Áfa-mentességet kapott a termékimport 2011-től, ha azt az Európai Unió intézményesített szervezetei valósítják meg. A 95.§ (2) bekezdése értelmében  a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló árunyilatkozat megtétele során az importálónak meg kell adnia közösségi adószámát. Megfelelő okirat (így különösen: szerződés, egyéb kereskedelmi okmány) bemutatásával valószínűsítenie kell az importált termék adómentes további értékesítését úgy, hogy abból kitűnjön a Közösség valamely más tagállamában adófizetésre kötelezettként nyilvántartásba vett beszerző neve, címe és az adószáma, amely alatt a beszerzése után adót kell fizetnie a saját tagállamában. Ezzel a rendelkezéssel összhangba került a Közösség tagállamaiban lebonyolított árumozgások ellenőrzése.

Fordított adózás körének kiterjesztése

Az áfa-törvény 142.§ (1) bekezdésének “d” pontja szerint fordított adózást kell alkalmazni a 6. számú mellékletben felsorolt termékek értékesítése esetén. Ez a melléklet került kiegészítésre 2011-től a használt akkumulátorok és a használt elemek értékesítésével.

5%-os adókulcs a hangoskönyvre

Az általános forgalmi adóról szóló törvény 82.§-ának (2) bekezdése szerint a 3. számú mellékletben felsorolt termékek és szolgáltatások értékesítésekor az adó mértéke 5%.

A 2011-es hatályos jogszabályi előírásoknak a Billzone.eu – online számlázó programja megfelel.

Forrás:
Általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény
Adóforum.hu
This entry was posted in 8. Törvényi vonatkozások, GYIK, Magyar and tagged , , , , , . Bookmark the permalink.